MŰSZERES VIZSGÁLATAINK
12-elvezetéses nyugalmi EKG vizsgálat
A páciens felső testére 6 db mellkasi és végtagjaira 4 db elektródát helyezünk.
Kérjük, a vizsgálat során nyugodtan feküdjön és lehetőség szerint ne beszéljen, mert ez az adatrögzítést zavarja.
A vizsgálat fájdalommal nem jár, mellékhatása nincs.
A szív elektromos működését speciális EKG papíron rögzítjük.
Echokardiografia (szívultrahang vizsgálat):
Az echokardiográfia segítségével meg tudjuk vizsgálni a szívüregek méretét, az izmok/szívbillentyűk mozgását és a szívben történő véráramlási viszonyokat.
Ez a vizsgálat kiváló tájékoztatást ad a szív állapotáról, a szívizom funkcióról, az esetleges billentyű, koszorúér- és veleszületett szívbetegségekről.
A vizsgálat segítségével tisztázni lehet a különböző szívzörejek eredetét és okát is.
A vizsgálat fájdalommentes és semmiféle kockázattal nem jár.
A terheléses-EKG vizsgálattal értékelhető, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, illetve a megnövekedett oxigénigény.
A terheléses-EKG során
- melyet csak nyugalmi EKG és szív ultrahang vizsgálatot követően végzünk el -
EKG-t regisztrálunk fokozatosan emelkedő fizikai terhelés mellett, melynek alapja a normálisan terhelés hatására bekövetkező szívfrekvencia emelkedés.
A terhelés során a szívet ellátó koszorúerek telődésére egyre kevesebb idő jut, a „kínálat” csökken, míg a szív munkája és oxigén igénye növekszik.
Egészséges koszorúerek mellett ennek nincs negatív következménye, de beteg (érelmeszesedés által szűkített) erek esetén a szívizom oxigénhiányos állapota lép fel, mely EKG eltérésekben, illetve mellkasi nyomó fájdalom formájában jelentkezik.
A vizsgálat információt szolgáltat a mellkasi fájdalom okáról, a terhelhetőségről illetve a terhelés hatására fellépő lehetséges ritmuszavarokról.
Mellkasi fájdalmakkal jelentkező beteg esetén általában a nyugalmi EKG nem elég a diagnózis felállításához, az orvos további vizsgálatokat kérhet.
A vizsgálatra érdemes sportos öltözetben, kényelmes cipőben érkezni. Az étkezés önmagában nem befolyásolja a vizsgálatot, de sok és nehéz ételt nem célszerű fogyasztani a terhelés előtt.
A vizsgálat előtt a pulzusszám csökkentő gyógyszereket ki kell hagyni, ezt, és a többi szedett gyógyszert is mindig pontosan meg kell beszélni az orvossal.
A vizsgálat közben EKG készül, pulzusszámot és vérnyomást mérünk (EKG-elektródákat csatlakoztatunk a testre, a karra vérnyomásmérő mandzsettát helyezünk fel).
A pácienst arra kérjük, hogy hajtson egy szobakerékpárt. A terhelést, vagyis a pedál tekerésének nehézségét fokozatosan emeljük.
A vizsgálatnak akkor van vége, ha a vizsgált személy elérte az előre kiszámított pulzusszámot; ha a vizsgálat közben szorító mellkasi fájdalom jelentkezne; ha túlzottan megemelkedik a vérnyomás vagy az EKG-görbén bizonyos kóros elváltozások jelentkeznek.
A vizsgálat után a beteget 5-10 percig tartjuk megfigyelés alatt, vagy amíg a pulzusszám normalizálódik.
24 órás EKG vizsgálat (Holter):
A Holter-EKG vizsgálattal a szív elektromos tevékenységét vizsgáljuk folyamatos módban 24 órán át az információt rögzítve mindennapos, megszokott tevékenység közben.
Elsősorban olyan szívritmuszavarok kimutatására használjuk, amelyek időszakosan fordulnak elő, esetleg csak pár percig, vagy pár másodpercig tartanak, így nem mutathatók ki hagyományos EKG segítségével.
A Holter-EKG vizsgálat hasznos információkat nyújthat a következő esetekben:
- Szívdobogásérzés, szédülés, eszméletvesztés.
- Panaszmentes, de magas rizikójú betegek, vagy ismert szívbetegek esetében: szívizombetegségek, szívinfarktus utáni csökkent szívfunkció, ingerületvezetési zavarok illetve hirtelen halál kockázatának felmérése.
- Ritmuszavar-ellenes kezelés szükségességének és hatásosságának megítélésében.
- Időszakos pitvarlebegés/pitvarremegés felismerésében, véralvadásgátló kezelés szükségességének megítélésében.
- A szív ingerületképző csomójának betegségben.
- Olyan esetekben, amikor a szív oxigénhiányos állapotához mellkasi fájdalom nem társul, mely leginkább cukorbetegekben és idős, magasvérnyomásban szenvedő betegekben fordul elő.
A vizsgálathoz öntapadó tappancsokat (elektródákat) ragasztunk a beteg mellkasára, melyeket vezetékek kötnek össze egy nyakban lógó vagy a nadrágövhöz rögzített kisméretű szerkezettel.
A készülék a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti, miközben a beteg a mindennapos, megszokott tevékenységét végzi.
A beteg feladata, hogy a mérés közben feljegyezze, ha szívpanaszt vagy ritmuszavart észlel; ekkor lehetősége van a készülék külön erre a célra kialakított gombjának megnyomására is.
A készülék ezt a jelet rögzíti, mely az adatok kiértékelésnél fontos információval szolgálhat az indikáló orvos számára. 24 óra múlva a készüléket levesszük és a tárolt adatokat speciális számítógépes program segítségével kiértékeljük.
A leletet minden esetben megbeszéljük a beteggel, és a tünetek tekintetében értékeljük.
A vizsgálathoz különösebb előkészületre nincs szükség. A gyógyszereket általában a szokott módon kell szednie a betegnek.
Férfiak esetén a pontos, zajmentes jelrögzítés érdekében néha szükségessé válhat a mellszőrzet leborotválása a tappancsok helyén.
Fontos, hogy a készüléket és az elektródákat a vizsgálat időtartama alatt nem szabad levenni, azokat víz nem érheti, ezért célszerű a készülék felhelyezése előtt tisztálkodni.
A nap folyamán emelkedhet, mint például fizikai terhelés, vagy stresszhelyzet hatása, de csökkenhet is, például nyugodt környezetben pihenés, olvasás közben, vagy alvás alatt.
Az ambuláns vizsgálat során történt vérnyomásmérés csak egy pillanatnyi állapotot tükröz, és nem látjuk, hogy a nap folyamán hogy alakul a vérnyomás, hogy hatnak a gyógyszerek, hol kell esetleg módosítani a terápián.
Az ABPM készülék egy övön viselt rögzítő készülékből és egy vele összeköttetésben álló, karra helyezett mandzsettából áll.
Az eszköz 24 órán keresztül rendszeresen (nappal 15, éjszaka 30 percenként) méri a vérnyomást, így pontos kép kapható az adott egy vagy két nap értékeiről, majd egy számítógépes program kiértékeli az adatokat.
Az ABPM során nem egy vérnyomásmérés értéket kapjuk, hanem a nap folyamán dinamikusan és folyamatosan változó méréssort, ami egy bizonyos (néha nagyon tág) határ között mozog.
Normális a vérnyomás az ABPM alapján akkor, ha 135/85 Hgmm alatt van a nappali, és 120/75 Hgmm alatt az éjszakai vérnyomás átlag.
Hypertoniáról beszélünk, ha a mért vérnyomásértékek több mint 30%-a meghaladja a 139 Hgmm szisztolés, illetve a 89 Hgmm diasztolés értéket.
Ezek a mérések észlelhetővé teszik a vérnyomás napszaki változékonyságát (éjszaka alacsonyabb értékeket mérünk, ha ez elmarad, a hypertonia súlyosabb esetéről van szó), a páciens reagálását a különböző körülményekre, a fizikai- lelki stresszre, illetve így a gyógyszeres kezelés hatása is nyomon követhető.
Szintén megállapítható, hogy van-e hajnali, ébredés utáni vérnyomás kiugrás. Az ABPM lehetővé teszi a fehér köpeny hypertonia diagnosztizálását, a gyógyszeres terápia követését, továbbá a nagy napi vérnyomásingadozású betegeknél segíti a diagnózis felállítását és a személyre szabott vérnyomáscsökkentő terápia kialakítását.
Az ABPM nemcsak a magas, hanem az egyes kórállapotokban fellépő alacsony vérnyomásos epizódok azonosítását is lehetővé teszi.
A jelenlegi ajánlás szerint évente egy alkalommal minden hypertoniás betegnél érdemes elvégezni a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozást.